HÁTBORZONGATÓ BLOG

Elnézést érte, de ezt muszáj volt. Ezer vicc kering róla, H1N1, nem nagyon foglalkozom ilyesmivel, de ezt ma találtam, és nem tudtam elmenni mellette szó nélkül. :))

http://www.orientpress.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=52760&ajanlo=RSS

MI A FENÉT KEZDJEK AZ ÚJ TÍPUSÚ NEM TOM HÁNY NEVŰ H1N1 INFLUENZÁVAL? MI JELLEMZI EZT AZ "ÚJ" RÉGI NEM TUDOM MIKORI KÓRT? ZAVARODOTTSÁG, KILÁTÁSTALANSÁG, DÖBBENET, KÖNNYŰ LEFOLYÁSÚ BETEGSÉG, SÚLYOS LEFOLYÁSÚ BETEGSÉG, HALÁL. MEG VAN ŐRÜLVE AZ ORSZÁG, ÉN MEG NAPONTA NAGYOKAT PISLOGOK. NEM FOGOM IDE ÍRNI MIK JUTNAK EL HOZZÁM, ÉS SEM LÁZÍTANI SEM BÍZTATNI SENKIT NEM FOGOK, DE KI KELL MONDJA, ÍRJAM, HOGY BESOKALLOK ETTŐL AMI VAN KÖRÜLÖTTE. NINCS BIZALOM MÁR SENKIBEN, ÉS MINDEN OKUNK MEG IS VAN RÁ, HOGY ÍGY GONDOLKODUNK. VAJON MITŐL FÉLÜNK IGAZÁN? A GOND AZ, HOGY MÁR NEM A BETEGSÉGTŐL, SOKKAL INKÁBB ATTÓL, HOGY ROSSZ DÖNTÉSEKET HOZUNK, ÉS NINCS REÁLIS SEGÍTSÉG ELDÖNTENI MI LENNE A HELYES. GYEREKEK AKI A SZÜLEIK DÖNTÉSEIRE BÍZZÁK AZ ÉLETÜKET, ÉS SZÜLŐK AKIK IGYEKEZNEK OKOSAN , BIZTONSÁGOSAN DÖNTENI. SEMMI ÉRTELME AZ EGÉSZNEK, MERT HA FÉLEK IS CSAK FIGYELEM A DOLGOKAT, ÉS AZON TŰNŐDÖM VAJON MÁSOK , HOGY DÖNTENEK. MÁRA SZERETNÉK GYEREK LENNI, ÉS ANYÁMRA BÍZNI, HOGY TEGYEN MINDENT A LE

Miért van az, hogy vannak emberek akik képtelenek a mások által fellobbantott dühüket más módon levezetni, mint esetleg azokon akik hozzá a leginkább közel állnak. Ha feldühít valami, vagy valaki, igyekszem távol tartani magam másoktól, míg a dühöm szunnyadni nem kezd, vagy elmondom annak, aki okozta a haragom. Nem vezetem le senkin aki nem érintett az ügyben, hisz nem érdemli meg, hogy rajta verjem le a port. Ismerek pár embert aki képtelen az indulatait vissza fogni, vagy önmaga számára elfogadhatóvá tenni, megtalálni a megoldást arra, hogy ne keserítse meg a másik ember életét indokolatlan haragjával. Nehezen értem meg, mitől lesz valaki ilyen, és miért nem képes leküzdeni a dolgot, elfogadni azt, hogy bizony az élet nem habos torta, de egészen elviselhető is tud lenni, ha meglátjuk benne a jót. Mert van benne, csak nyitott szemmel kell járni. Míg dühöngünk, nem vesszük észre az idő múlik, és olyan dolgokat hagyunk ki, amik egyszer vissza nézve mosolygósabbá , és könnyebbé tehetik a