2010. november 29., hétfő

http://www.technet.hu/telefon/20101129/sms-ben_terjed_az_eletveszelyes_jatek/

Megjegyzés a fenti linkről pár szóban!

Az emberi ostobaság határtalan tud lenni, mindegy, hogy felnőtt, vagy gyerek csinálja. Ha a hülyeség fájna.........és ebben az esetben több mint fáj!
Erre nagyon nem is lehet mit mondani, csak elgondolkodtató, miben is vagyunk jobbak mint az állatok?
Az önpusztításnak is vannak korszakai, mint valami zenei vagy öltözködési divat, minden évtizedben megjelenik valami új módszer arra, hogy tud magában kárt tenni pl a kamasz. Tudom, értem mint mindenki, hogy a kamaszok világa nem egyszerű, és a dolgokat messze másképp látják mint az akár fiatalabb, akár értettebb emberek, de ez valami elképesztő. Vajon ezek a gyerekek tudják mit tesznek magukkal? Nyilvánvalóan nem. Hogy jut el valaki idáig, és miért? Sok szülő hiszi, hogy valamit nem jól csinált. Keresi ha baj van mit ronthatott el, de én hiszem, hogy az esetek többségében semmit. Egyszerűen mikor megszületünk az ártatlanságunk mögött már ott van az az ember aki lesz belőlünk, és van olyan, hogy irányíthatatlanná válik. A lényük felett nincs uralma senkinek, és semminek, ez tény, és sajnos ha bele szakadunk sem tudunk ezen változtatni. Szeretni, óvni, ezt teszi a szülő, de van , hogy ez kevés. Mi többet tehet? Erre nincsenek válaszok. Beleolvasunk naplókba, belehallgatunk beszélgetésekbe, és nem a kíváncsiság vezet .NEM! Reméljük, hogy az előttünk homályos részletekre bukkanva segíthetünk ha baj van. Van , hogy ez is kevés. Ebben a "játékban" az volt.
Elképesztő!

2010. november 9., kedd

Munka keresés!


Munkát keresek Pécsen!
Nem tudok magamról többet elmondani, mint amit itt leírtam ez alatt a két év alatt, talán azzal megtoldanám, hogy azóta elváltam. Sajnos korlátozva vagyok az élet minden területén, hisz 5 gyermekem van (ami persze csak a munka miatt korlátoz kissé) , viszont mindent megteszek, hogy ne legyen összeférhetetlenség. Ha eszembe jut valaha, hogy a saját blogomban reklámozom majd tehetségem, és tehetségtelenségem, hát biztosan jót nevettem volna, és azt gondolom kizárt, hogy ezt tegyem, de nem így lett.Az ember ilyekor már ahol lehet megoldást keres. Hónapokat töltök azzal, hogy megoldjam az életem, életünk. Nem jutok tovább semerre. Talán azért mert a szakképesítésem tulajdonképpen az életem adta, vagy azért mert soknak tűnik a sok gyermekem. Az, hogy elvált lettem gondolom nem lendít a dolgon, de pénz nélkül elváltnak lenni nem éppen felemelő dolog.
Jutalékos rendszer. Nem bírom a dinamikusan fejlődő csapatokat!!! Nem azért mert ők esetleg nem dolgoznak, azt teszik. Én is próbáltam. Azért mert ebben az országban az emberek rettegnek a rábeszélős meggyőzős mindenki jobban tudja mi jó nekem lehetőségektől. Még akkor is ha valóban az ajánlat jó nekem. Szörnyű ezt így kimondani, stabil fix jövedelmű munka kellene, olyan ahol dolgozok, pénzt kapok, családot tartok el.
Szakmai tapasztalat, gyakorlat, háttér.
Aki dolgozni akar mindenre képes. Orvos ugyan nem leszek soha, valószínű politikus, vagy színész sem, de dolgoznom kell, és kérem ha valaki tud nekem segíteni írjon.
Azt hiszem a munka keresésbe épp úgy be lehet csavarodni, mint abba ha jönnek azok a csodás ünnepek, és a fa alatti ajándék helyett befizetetlen számlák vannak. Nem segélyeket keresek, hanem munkát amivel a családomon segíthetek. Tudom persze az esélyem olyan csekély mint ez a blog a világhálón, de utolsó lehetőségként nekem már ez is belefér.

Üdv mindenkinek : ÉN

Azért néhány eddigi próbálkozás :
veszprémi Petőfi színház, recepciósa voltam, ill telefonközpontos.
2 évig élelmiszer boltban dolgoztam, mint betanított eladó.
Dolgoztam konyhán, takarítottam kamaszként kicsit egy nagy irodaházban
Modellkedtem 2-3 évet, diplomát szereztem (amivel nem sokra mentem!) koreográfiákat írtam, betanítottam. Szerveztem ,zsűriztem.
Pénzt nem kerestem, jól kihasználódtam. A saját, és általam tanítottak keserűségére abba hagytam.
Szültem 5 csodálatos gyereket, és most megrekedt a történetem.
Még azt sem tudom mire vagyok képes, de értük azt hiszem bármire.