tag:blogger.com,1999:blog-77788181095571898892023-11-15T22:00:33.451-08:00HÁTBORZONGATÓ BLOGMindenki érezte már, hogy retteg. Én ebben a blogban fogok olyan dolgokról írni, ami számomra hátborzongató.Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.comBlogger112125tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-87520112352090907132019-07-25T04:18:00.000-07:002019-07-25T04:18:09.388-07:00<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP2cgRtts-Gwqjw8U-3CIJZBA1wJv8cQtUb3DYVK8ZGn_kQF1xSOsAQQH9PZpSHFZFPZuL8f7NxkZNh3ntdZwwrjwdH-dEQj_1XhKC6yq2RFewz8IBdFBGPZCEVBK8fGZ2BDiwJXVM8Cl_/s1600/twitter-10-ev-szuletesnap-1024x576.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP2cgRtts-Gwqjw8U-3CIJZBA1wJv8cQtUb3DYVK8ZGn_kQF1xSOsAQQH9PZpSHFZFPZuL8f7NxkZNh3ntdZwwrjwdH-dEQj_1XhKC6yq2RFewz8IBdFBGPZCEVBK8fGZ2BDiwJXVM8Cl_/s400/twitter-10-ev-szuletesnap-1024x576.jpg" width="400" height="225" data-original-width="1024" data-original-height="576" /></a></div>
Januárban volt a blogom 10 éves. Elfelejtettem megünnepelni. Nem ünnepeltem meg azt , hogy ha akartátok ha nem , vettem a bátorságot és elkezdtem rátok ontani a gondolataimat, érzéseimet , és az életemet. Akik itt voltak és itt vannak velem azóta is azoknak köszönöm a kitartást és , hogy a blogon keresztül pl a migrén aura bejegyzéseimnél egymást is segítettétek , és erősítettétek!
Csodálatos érzés volt minden alkalommal azt látni, hogy van bennetek bátorság megosztani a történeteiteket, és ahogy erőt adtatok egymásnak, és nekem is. Köszönöm mindenkinek aki hozzászólt a bejegyzéseimhez, és velem volt még ha láthatatlanul is. A blog továbbra is vár benneteket, és továbbra is : Egyszer volt, hol nem volt, beszéljünk arról ami belefér! A nevem Lilla! Üdvözöllek nálam!https://lilaeva.blogspot.com/ engem itt is megtalálsz !
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT NEKÜNK ! :) Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-5492501549389823232019-07-25T02:19:00.000-07:002019-07-25T02:19:12.399-07:00BAKANCSLISTA , de őszintén! Sziasztok! Üdv újra itt, és most valamivel szebb témában mint utoljára.
Vannak álmok. Nem olyan álmok amit az ember éjjel álmodik, hanem olyanok amikre egész életünkben vágytunk. Vágyak amik a legtöbb esetben csak nagyon ritkán válnak valóra. Sokszor beszélünk róla, hogy ide-oda szeretnék eljutni, de vannak olyan álmok amikre az ember valóban vágyik. Nem mert szép, nem mert mindenki azt szeretné, hanem mert a lelkében érzi valamiért oda tartozik. Vissza húzza a múltja, vagy egy megmaradt emlék előző életéből.
Írtam már nektek Rómáról :) Apró gyermekként is éreztem , hogy oda tartozom, és nem nyugodhatok míg "haza" nem jutok. 47 éves vagyok, fakulnak a vágyak, mert a lehetőségek is fogynak velük együtt. Mégis az életem egy részét kiteszi az a pillanat mikor néha titokban becsukom a szemem és anélkül, hogy bármi vissza tartana egyszer csak ott sétálok a számomra létező egyetlen világ közepén. Gondoltam hát átgondolom vajon hová még? Mindenkinek van listája, nekem is van. Ha megjelenne a csodatévő <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHQ580uSotuLGwrA1DDfrkWYWC4u3JD_e7Ts8CbxiqBD-HXsMAdsPoIAB4CEBW69vbDiVzEb8H6nwqmhtzbqQMpcYtc7bJMrXzRdXGU_41EHiI8oedwv0hjUAZWZYalXonGLdfs5uc780J/s1600/dzsini.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHQ580uSotuLGwrA1DDfrkWYWC4u3JD_e7Ts8CbxiqBD-HXsMAdsPoIAB4CEBW69vbDiVzEb8H6nwqmhtzbqQMpcYtc7bJMrXzRdXGU_41EHiI8oedwv0hjUAZWZYalXonGLdfs5uc780J/s1600/dzsini.jpg" data-original-width="192" data-original-height="167" /></a></div>
Mit is kívánnék tőle?
Természetesen a gyermekeimnek nagyon hosszú boldog életet, ez nem kérdés. Azt, hogy az ő álmaik gond nélkül váljanak valóra. Itt sem arról van szó, hogy ugyan már mindenki ezt kívánná! Én ezt kívánom! Aztán jöhet a https://www.youtube.com/watch?v=3st-Hai1y54 :) igen ! A világbéke! Föld megmentése, és sajnos sorolhatnám. Szomorú, hogy ennyi kívánságunk lenne. Ha a világ rendben lenne, közel sem lenne ekkora listánk, na de van. Nézzük akkor mire vágyom én .
RÓMA ! Álmaim netovábbja a csodálatos Róma .
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZrn8wIG5CKp-dSTMZjU1Uw9qcwj0zuCj6t7uSeFaXBtAdOezzqljLAnMhWa4zKJPNMWuszHbTNyYdPt91j13Wf8DhzQmN4QDYebhkJwQ8UJ4i3QanSd2LVc-x6urkSLuxGwqGMLJrWq9e/s1600/83088_301b2952e67513c72a853d166a3edb0309e5d4f2_full.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZrn8wIG5CKp-dSTMZjU1Uw9qcwj0zuCj6t7uSeFaXBtAdOezzqljLAnMhWa4zKJPNMWuszHbTNyYdPt91j13Wf8DhzQmN4QDYebhkJwQ8UJ4i3QanSd2LVc-x6urkSLuxGwqGMLJrWq9e/s320/83088_301b2952e67513c72a853d166a3edb0309e5d4f2_full.jpg" width="320" height="240" data-original-width="800" data-original-height="599" /></a></div>
NIAGARA
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUiyyCKd_NHgeovH5ffL-GKSuDsnSvmqcHdUoExC0KYZlJJt9MATOrPr6sVqwF5VAV2vZOCABIGvt6lSJOYWE-MnXvyMsdx0uwlWoqE9qVKnuZ7aqOhobykbZ7lAQZWpUftV0sIjWpmG-p/s1600/63.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUiyyCKd_NHgeovH5ffL-GKSuDsnSvmqcHdUoExC0KYZlJJt9MATOrPr6sVqwF5VAV2vZOCABIGvt6lSJOYWE-MnXvyMsdx0uwlWoqE9qVKnuZ7aqOhobykbZ7lAQZWpUftV0sIjWpmG-p/s320/63.jpg" width="320" height="213" data-original-width="669" data-original-height="446" /></a></div>
Világítótorony ! Igen ! Nagyon szeretnék látni egy világítótornyot !
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO4dFwFE0Sw5Ct_dis2iKZ6wJQf5VwF8ZceDAegBCtZVCPTs8ozVzbeTMKN-gaUma3Ke8JlBbwggDfRv6Aj0QZWGr_PsXuirIXo-EzODB-oJl6wpnmigIdCU36dJcB6_8OQOKLoWfkL-hg/s1600/point-of-ayr-wales.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO4dFwFE0Sw5Ct_dis2iKZ6wJQf5VwF8ZceDAegBCtZVCPTs8ozVzbeTMKN-gaUma3Ke8JlBbwggDfRv6Aj0QZWGr_PsXuirIXo-EzODB-oJl6wpnmigIdCU36dJcB6_8OQOKLoWfkL-hg/s320/point-of-ayr-wales.jpg" width="240" height="320" data-original-width="450" data-original-height="600" /></a></div>
Egyiptom!
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpYc-tX1WKJ-Y8brvJP6dAXTh0KSkRlo_FNb-ic7lkJDVgVL7Yz5Ar0i5_XVrPPZaquPoVt4OCKLjRKh4WehuTe3PKCn1wnhrjcV2TJCqN151Zd9MhtaiIuP4spqcTSkWAVpmHmwSuZUnP/s1600/karnak-temple-luxor-egypt-kicsinyitett-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpYc-tX1WKJ-Y8brvJP6dAXTh0KSkRlo_FNb-ic7lkJDVgVL7Yz5Ar0i5_XVrPPZaquPoVt4OCKLjRKh4WehuTe3PKCn1wnhrjcV2TJCqN151Zd9MhtaiIuP4spqcTSkWAVpmHmwSuZUnP/s320/karnak-temple-luxor-egypt-kicsinyitett-1.jpg" width="320" height="196" data-original-width="979" data-original-height="601" /></a></div>
És nem utolsó sorban , számomra a világ legszebb jelensége, csodája: AURORA BOREALIS
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbxrTzH2Q3K43sy_w9ARMNlO4_3ww8BLcS2GnDJaT8DQowRzO7jxEBs8WbCWdNisav1bVEud4TiA_rfzw7_K8oDphH41jOgPhXQPlkHpf8fYMoZMttMjpXuWL6vv4afG74d1m1uJnkpfOZ/s1600/18336945_1124249_bf27356831fcb205f95e2fdbd7b473c9_wm.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbxrTzH2Q3K43sy_w9ARMNlO4_3ww8BLcS2GnDJaT8DQowRzO7jxEBs8WbCWdNisav1bVEud4TiA_rfzw7_K8oDphH41jOgPhXQPlkHpf8fYMoZMttMjpXuWL6vv4afG74d1m1uJnkpfOZ/s400/18336945_1124249_bf27356831fcb205f95e2fdbd7b473c9_wm.jpg" width="400" height="267" data-original-width="1308" data-original-height="872" /></a></div>
Bakancslista!
Ti mire vágytok? Van listátok? Ha egy percig elgondolkodtok azon, hogy hová repíthetne benneteket egy varázslat, akkor hová repítene?Milyen álmaitok vannak ami nem pénz, érték, autó, vagy bármi más ami a hétköznapi földi élethez köt benneteket? Mire vágytok amit látni, szagolni, érezni szeretnétek? Ami egy emlék marad a zsigereitekben. Mire vágytok ami után úgy éreznétek igen, így lettem egész ezen a földön. Mi az ami betölthetné az üres részt a szívetekben a lelketekben?
Az én üres részem RÓMA
Ha van egy percetek, írjátok le . Sokan olvassátok a blogom a fejfájás, aurás migrénnel kapcsolatban. Amit nagyon köszönök, hiszen megtiszteltek az érdeklődéssel, és segítetek egymáson is. Most azt kérem írjatok szép dolgokról is. Ami nem fáj, hanem boldoggá tesz benneteket. Írjátok le amellett, hogy az első kívánság fájdalom nélkül, és félelem nélkül élni, mi lenne ami ez után jön? Mi a ti listátok?
Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-79618681682121271482019-07-25T01:54:00.001-07:002019-07-25T01:54:22.317-07:00World Peace<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="270" src="https://www.youtube.com/embed/3st-Hai1y54" width="480"></iframe>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-8858753499484281902019-07-19T03:41:00.002-07:002019-07-19T03:45:08.416-07:00Szépséges <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0FsmlMBY-iMz78UWUbN6U1wkwIwrlrEZolVdDyITb35Msf7Ip4iJ8CJ20LIY7WNxMnfctYv9S8vdBaMqEzob7rrYODXwrZ7LsDW0nLHz73aqFf61uTybdvWs0qAAGinVj0L_RtVHY1Fdr/s1600/66799099_895957714077610_3408515423681904640_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0FsmlMBY-iMz78UWUbN6U1wkwIwrlrEZolVdDyITb35Msf7Ip4iJ8CJ20LIY7WNxMnfctYv9S8vdBaMqEzob7rrYODXwrZ7LsDW0nLHz73aqFf61uTybdvWs0qAAGinVj0L_RtVHY1Fdr/s640/66799099_895957714077610_3408515423681904640_n.jpg" width="640" height="480" data-original-width="1600" data-original-height="1200" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO_Yshx3B9EQNYKE7OvWJ6KwlQ0E_PbPAIolbBuVE6ogoz7MzmN-S-HncRQdipHHGM7Cza5Bbh2o32tcSZSeQA0lrlPczD6FvzdPcAfxbu9D1jfYF0Tk9Cc-Dnq_vvw6pRo9iYk1aT66Nm/s1600/66382335_363234637720020_8050377998295105536_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO_Yshx3B9EQNYKE7OvWJ6KwlQ0E_PbPAIolbBuVE6ogoz7MzmN-S-HncRQdipHHGM7Cza5Bbh2o32tcSZSeQA0lrlPczD6FvzdPcAfxbu9D1jfYF0Tk9Cc-Dnq_vvw6pRo9iYk1aT66Nm/s640/66382335_363234637720020_8050377998295105536_n.jpg" width="480" height="640" data-original-width="1200" data-original-height="1600" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4kzjc9eWkyBPOpXjfn7TvG7BGYvQie_4egn03tpvq2xj1Seh5FjkqSHO9-LazJYDv06gOvOtSUqktd5BykPKGYUu-nCcvAUg0HMEGSgfImSoSLh4slj5Su38ZmkgEpbm3O_JJ7TSc_s1-/s1600/66523752_403988943545944_7060157534262263808_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4kzjc9eWkyBPOpXjfn7TvG7BGYvQie_4egn03tpvq2xj1Seh5FjkqSHO9-LazJYDv06gOvOtSUqktd5BykPKGYUu-nCcvAUg0HMEGSgfImSoSLh4slj5Su38ZmkgEpbm3O_JJ7TSc_s1-/s640/66523752_403988943545944_7060157534262263808_n.jpg" width="480" height="640" data-original-width="1200" data-original-height="1600" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFjw6l1crYp8JHO1l9j2GzjjUn7E8SfmeVyMwaZO9N27kIBwh22bXgmnFLpU91ivXeFS9xQQDe1wJYIveHu5vIv_vwXcckjn7nE0xhmCUUvq16tHHXt79zdsNN02B7MkoSCBd6dm8txvAp/s1600/66585265_354411695231146_6888242586247495680_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFjw6l1crYp8JHO1l9j2GzjjUn7E8SfmeVyMwaZO9N27kIBwh22bXgmnFLpU91ivXeFS9xQQDe1wJYIveHu5vIv_vwXcckjn7nE0xhmCUUvq16tHHXt79zdsNN02B7MkoSCBd6dm8txvAp/s640/66585265_354411695231146_6888242586247495680_n.jpg" width="480" height="640" data-original-width="1200" data-original-height="1600" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOajBcM9_uAWrMUAEvph5hZWevNs6jBNR3sExU8gQiol2A-7u9TzRy6snyqnFD99fUQAyNB1fqB3z6x2PCDtd6NM2qwGQcUNJeqPq7LEbUX0kpuPyg5nSD0QyvyBecHPs84Yj0whqb4YgL/s1600/IMG_20190712_144059.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOajBcM9_uAWrMUAEvph5hZWevNs6jBNR3sExU8gQiol2A-7u9TzRy6snyqnFD99fUQAyNB1fqB3z6x2PCDtd6NM2qwGQcUNJeqPq7LEbUX0kpuPyg5nSD0QyvyBecHPs84Yj0whqb4YgL/s640/IMG_20190712_144059.jpg" width="480" height="640" data-original-width="1200" data-original-height="1600" /></a></div>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-4486152287275469182019-06-15T01:17:00.000-07:002019-06-15T01:17:51.069-07:00Pánik<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsKZqIX6aLOMy_HEn9a6Hs7QAW_y6yeAWClAs0mtFMHkn2hAMmVI4SaI-VcsKl5ISy4JWZ2PzCUUKIRkUIXTIIqNrwcw-uJvGisMjkoZg4XILABQEc-F6CVex0zVmNbrzV1Bo-5frFQEtg/s1600/Obscurus.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsKZqIX6aLOMy_HEn9a6Hs7QAW_y6yeAWClAs0mtFMHkn2hAMmVI4SaI-VcsKl5ISy4JWZ2PzCUUKIRkUIXTIIqNrwcw-uJvGisMjkoZg4XILABQEc-F6CVex0zVmNbrzV1Bo-5frFQEtg/s320/Obscurus.png" width="320" height="302" data-original-width="820" data-original-height="775" /></a></div>
Pár hónappal ez előtt egy gyermekkori ismerősöm öngyilkosságot követett el.
Nem gondoltam akkor, hogy az én amúgy kusza, és érzékeny lelkem miként fog reagálni erre, de elég hamar kiderült, hogy nem hagyja szó nélkül.
Az első alkalommal mikor át kellett gondolnom valójában mi történt, rájöttem az életemmel összeegyeztethetetlen a halál. Persze tudom, hogy ez valójában nem egy olyan valami ami az én extrám lenne, de itt főként az efféle elmúlásról van szó. Nagyon úgy tűnik, hogy 1976-ban az apám is ezt tette, és bár kicsi voltam még, szerintem mégis mély nyomot hagyott bennem a dolog.
Az élet számomra fontos. Az én hitem azt mondja nekem, hogy a lelkünk örökkévaló, és ha már a testünk nem bírja tovább , a lélek tovább vándorol. Hiszek ebben. Hiszek a halhatatlan lélekben. Ettől függetlenül a jelenlegi életem még ha néha borzasztóan nehéz, vagy fájdalmas is volt, fontos nekem. A családom a barátaim, a gyerekeim.
Mi köze ennek a pánikhoz? Nagyon is sok köze van hozzá. Életem első felében semmitől nem féltem soha!(pedig lett volna mitől ) Soha egyetlen egyszer sem féltettem az életem. A legidősebb lányom születésével fontos emberré váltam a világban és akkor ez ott megváltozott. Úgy éreztem szüksége van rám. Kellek neki, hogy biztonságban legyen, és bár sokat hibáztam életemben ez az érzés nem múlt el. Ez küldetés :) vigyázni arra aki számomra a világon a legfontosabb . Persze sokszor nem sikerült. De nem tudom kiverni a fejemből, hogy emiatt szükség van rám. Így hát féltem az életem. Nem magam miatt, én tudom, hogy az élet átmeneti állapot. De ki fogja a legkisebbet megóvni? Mindig csak annyi időt kérek , hogy megerősödve engedhessem el a kezüket.
Hazudnék ha azt mondanám, hogy ez ennyi. Imádom az életet, és gyűlölöm a sok kuszaságot a fejemben. Nem tudom hová tenni a felfoghatatlan történéseket, vannak lezárt szobák ahogy írtam, és az rendben is van, de mi van azokkal amik nem kerültek oda? Miért cipelünk dolgokat amiknek egy polcon sincs helye. Nem értem honnan jön a félelem, ha nincs mitől félni, és nem értem miért nem tudom őket eldobni ha nincs szükségem rá. Nem értem mialapján dől el, hogy van aki csak átnéz a dolgokon észre sem veszi őket, miközben mások halálosan félnek pár érzéstől és legszívesebben ordítanának, hogy legyen már végre elég. Azt javasolták nekem ha már van hová írjam le. Leírom, de mit??? Hogy néha rettegek és nem tudom mitől? Hogy ezek a dolgok a fejemben érzések és nem szavak. Nem állnak össze gondolattá. Igen talán ez a baj!!! NEM ÁLLNAK ÖSSZE GONDOLATTÁ. Ha tudnám, hogy mi az ami ilyenkor a lelkem felkavarja, beszélhetnék vele, róla. De ez csak egy Obscurus :) hogy J. K. Rowling- tól kölcsön kérjem a kifejezést. Ez az! Valami ami összeáll, kivetül, érzéseket kavar, sötét, és elsöprő. Valami megfoghatatlan kivetülése annak a valaminek ami nem mutatja meg magát.
Pánik... Nem pánik ez, hanem düh. Az érzések kavalkádja ami összeáll, hogy fullasztóan ki akarjon törni, mindegy milyen élethelyzetben. Félő mi lesz ha megteszi, így az ember befolytja, és visszanyomja. Hallgass érzés amíg bírsz, mert ha kiengedlek az mindent elsöpör majd, és még a végén bezárva találod magad, magányosan napfény nélkül egy helyen ahol nem kérdezi senki ki vagy, mi bánt miért van felkavarva a lelked. Csak rád nyomják az újabb bélyeget. /beszámíthatatlan/. Nem mondom, hogy miután ezt leírtam könnyebb lett. De legalább megfogalmaztam valamit amit eddig még soha. Nem értem mit mond nekem ez az érzés. Nem tudom, hogy mit akar tőlem.
Nagyon örülnék ha szólnátok amennyiben nem vagyok egyedül. Nem kell a kezemet fogni, csak tudjam , hogy vajon ebből merre kellene elindulnom. Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-73378900210559904162019-05-16T05:08:00.000-07:002019-05-16T05:11:19.318-07:00
<b>
<b> <i>Kapukról, és könyvekről fogok írni!<i></i></i></b></b>
Nem olyan kapu,vagy könyv amit meg lehet vásárolni, sőt talán átmenni sem ajánlatos rajta, olvasása sem ajánlott gyengébb idegzetűeknek. Kapuk ,könyvek amiket az ember elméje alkot. Olyanok amik talán jobb ha soha nem nyílnak ki.
Mielőtt bele kezdek , egy szösszenet a képzelet szárnyán.
Harry Potter: Kapu..Egy óriás gyilkos kígyóhoz vezet. Könyv..Egy gonosz rettegett varázsló kap erőre tőle.
Holle anyó: "az utolsó ajtón ne lépj be" Végtelen történet: Hát nem is tudom, azért volt némi kifogásolnivalóm abban a könyvben amit Sebastian olvasott.
Kapu, mint a pokol szája, és könyv mint a holtak könyve.
Mi van ha mindenkinek van egy hasonló kapuja, vagy könyve. Szinte látom magam előtt a sok rozsdás lakattal lezárt ajtót. Miért akar az ember olyan könyvet olvasni, amiből ki lett tépve a lap? Érdekes, hogy talán ösztönösen de sorozatban gyártanak filmeket ezekről a titkos ,veszélyes átjárókról.
Ma olyan beszélgetésem volt, ami hatással volt rám. Felzaklatott de közben arra késztet, hogy átgondoljam .
Van egy gondolatmenet a fejemben arról, hogy miért, és hogyan működök. Van amin soha nem változtatnék, és szerencsére ma már van olyan amin ha akarok, akkor tudok változtatni. Mai téma ami írásra késztetett ennyi idő után az, hogy az ember elméje milyen csodálatos dolgokra képes. Ha kell, és úgy véli ez szükséges egy élet "megmentéséhez" Akkor egész egyszerűen csinál egy lezárt szobát. Ebbe a szobába aztán mindent belepakol, amit valami oknál fogva soha nem dobtunk ki. Vajon miért nem dobtuk ki? Szerintem ha nem is tudjuk már hová raktuk, akkor is szükséges volt a tapasztalati létfenntartáshoz. Így tudunk azok lenni akik vagyunk. Erősebbek, bátrabbak, így leszünk túlélők. Aztán a szoba bezáródik. Ezer meg ezer rozsdás lakat rohad rajta az idő múlásával. Néha kiszivárog pár halvány emlék, többnyire olyan amitől újra javítjuk a zárat. Ezek az emlékek ezek a múltunk démonjai, soha nem hagyhatják el ezt a helyet. Ha elszabadulna, össze omlana minden. Életek mennének tönkre, és ez nem szójáték hanem valószínűleg a tiszta valóság.
Biztosan sokan látták az Eredet című filmet. Gondolom az író pontosan tudná mi az amit itt boncolgatok. Vajon akarnék-e bejutni azokba a szobákba? Elképesztő, hogy egy emberöltő alatt hány emeletet kellene lejutni, és hátborzongató, hogy vajon kinek milyen úton kellene átmennie. Azt pedig elképzelni is rémisztő, hogy mit rakhatott a legutolsó szobába.
Hiszek abban, hogy az életnek, életemnek van valami más oka is mint az, hogy egyszer egy férfi és egy nő gyereket akart.
Hiszek abban, hogy minden embernek van egy kijelölt útja.
Hiszem, hogy a legtöbb dolog okkal történik. Még a rossz dolgok is. Közben pedig néha az is kiderül valójában kik vagyunk.
Én tudom ki vagyok. Tudom merre tartok. Tudom mit akarok. Nem számít honnan jön az ember, a lényeg, hogy meglássa merre akar menni.
Van kapu ami le van zárva. Van könyv amiből hiányoznak a lapok. De nem akarok átmenni lezárt kapukon, és olyan könyvet olvasok, aminek szeretem a tartalmát.Én vagyok Kovács Lilla . 1972-ben születtem, és ez az én életem. Senki másé. Csak az enyém.
<b>the gate remains closed<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiK6WPLkh4EttcZjSHUkVQdTbwHamnlu38infOgcVfJhUPu852lNRjmKztt9Y3tJq8ripHyjqzO8RMqZW-0tEzVB3n_4XaUq3rrMLekufStTiJGsgcaTgA6q464YvRlXZE4zYo6skeMitoM/s1600/9398717_orig.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiK6WPLkh4EttcZjSHUkVQdTbwHamnlu38infOgcVfJhUPu852lNRjmKztt9Y3tJq8ripHyjqzO8RMqZW-0tEzVB3n_4XaUq3rrMLekufStTiJGsgcaTgA6q464YvRlXZE4zYo6skeMitoM/s320/9398717_orig.jpg" width="320" height="213" data-original-width="1100" data-original-height="733" /></a></div></b>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-30439544009558294232017-12-28T00:50:00.000-08:002017-12-28T00:50:56.518-08:00Érettségi :) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy2dLMzUYKS2m8kD08hZHeaxEHkeMwEZDRXmL9LdJv8xUsigxqvABwdKXaZNlkbRKKHzuohlGSiHqg_mbPckxlknvrEbJWz88WeedlTEwe0oaLVGQ9SnLFFo77ecEgNZlaNzuQqHgLfIrs/s1600/%25C3%2589RETTS%25C3%2589GI+5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy2dLMzUYKS2m8kD08hZHeaxEHkeMwEZDRXmL9LdJv8xUsigxqvABwdKXaZNlkbRKKHzuohlGSiHqg_mbPckxlknvrEbJWz88WeedlTEwe0oaLVGQ9SnLFFo77ecEgNZlaNzuQqHgLfIrs/s320/%25C3%2589RETTS%25C3%2589GI+5.jpg" width="320" height="240" data-original-width="640" data-original-height="480" /></a></div>
Üdv kedves olvasók !
Beiratkoztam!
Tanulok!
Irány az érettségi!
Matematika!
Bizony emlékszem a félszre és annak minden pillanatára, hogy nem fog menni. Ma is rettegek, hogy elakadok, így aztán elképesztően sok időt fordítok a tanulásra.
Hogy is történt a dolog?
Egy barátnőm beiratkozott a levelező gimnáziumba, és mikor felhívtam, hogy gratuláljak a bátorságához, és elszántságát dicsérjem megkérdezte én miért nem? Jó volt a kérdés : miért nem?
Mert féltem. Egész életemben féltem a kudarctól, és attól, hogy esetleg az álmaim miattam dőlnek romba, és nem foghatom rá semmire. Nem mondhatom majd azt, hogy azért nem mert.... Egész egyértelműen rajtam múlik majd, az én kezemben lesz az életem.
Egyszer csak megvilágosodtam a beszélgetésünk közben, hogy ez a "nem" pontosan azt jelenti, hogy elfogadom amit ebben az életben magamra testáltam. A félelmet a sikertelenségtől és ezért azt is, hogy nem teszek magamért semmit.
Mikor eldöntöttem, hogy bele vágok elkapott egy igen könnyed megnyugtató érzés, hirtelen már nem féltem. Hálás voltam a barátnőmnek, hogy lelkesített és tudtam, hogy hamar be kell iratkozzam, nehogy újra vissza hátráljak. Sietve elmentem az iskolába a hétvége után, ahol a felvételnél elmondták enyém az utolsó hely, nem is vehetnek fel több jelentkezőt. Ez is elgondolkodtató nem? Talán tényleg így kellett lennie.
Elkezdődött az iskola, de én már előtte két hétig mint őrült tanulni kezdtem . Nem túlzok! Őrült. Tudtam enélkül esélyem sincs a sikerre. Akkoriban a siker azt jelentette, hogy érettségi. Ma a siker már egészen mást jelent. Ma a vágy, hogy tanuljak megelőzött mindent. Imádom ahogy érzem , hogy a tudás beszivárog az agyamba, hogy érzem ez nem olyan mint mikor egy regényt elolvas az ember. Megértek dolgokat mint mikor egy gyermek elindul, és eléri a számára addig megfoghatatlan világot. Nem csupán papír kell nekem, az az érzés amit a tanulás okoz mindennél többet ér. Érzem, hogy élek. Ha hitem szerint mindig tovább viszünk valamit az előző életünkből akkor örülök, hogy máris valamivel többet vihetek tovább. A kutatás a tanulás, az ahogy rá jövök magamtól a dolgokra engem újra számomra értékesebb emberré tesz. Kicsit felnézhetek magamra, és mikor leülök a gépemhez a tankönyvemmel a kezemben , az a kisgyerek lehetek aki előtt megnyílik az egész világ.
Van akinek nem kell éjjeleket tanulni, egyszerűen csak érti, beszivárog a fejébe a sok tudás. Irigyelhetném, de nem teszem. Amit magamért teszek minden éjjel, titkon, hogy ne zavarjak senkit. Amit magamért teszek kíváncsiságból, fejlődésvágyból, a tudásért ami mögött valóban rejlik valamiféle hatalom :) Az én hatalmam az, hogy megismerhetem magam, mi rejlik bennem, és megismerhetem a körülöttem lévő világot.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikTlrvUT8FKv1Z_20RjrQrxmxadqkii5SrTwbfN5YeW82e73jXUBFi4HqxKTWbdXH14KcSe0F_Z-CDXnxQ0kBJW3wLgzd5jtytBHpsEGPCmLzVC9_vj0sd44Bcbo6Brt-ftfaeLyrnvRWC/s1600/slide_26.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikTlrvUT8FKv1Z_20RjrQrxmxadqkii5SrTwbfN5YeW82e73jXUBFi4HqxKTWbdXH14KcSe0F_Z-CDXnxQ0kBJW3wLgzd5jtytBHpsEGPCmLzVC9_vj0sd44Bcbo6Brt-ftfaeLyrnvRWC/s320/slide_26.jpg" width="320" height="240" data-original-width="960" data-original-height="720" /></a></div>
Köszönöm Edina, hogy hittél bennem ! Most igyekszem hinni magamban :) Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-56019475812274353812016-09-15T10:49:00.001-07:002016-09-15T10:49:08.898-07:00DADUS
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNDkN2syWNhRkTFQJXQu0UIZJKdnP_T86MhmWtKPJ_Y0RSbdhcHytpk3nIsMvTYZcRC6WalY45UtBzNK-tcepeYRbniUZ1DI-RioIJC-vjtO6e5q4GG71XiQl_7VAYlQftXkXl6aiaCR4w/s1600/061229_143712.bmp" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNDkN2syWNhRkTFQJXQu0UIZJKdnP_T86MhmWtKPJ_Y0RSbdhcHytpk3nIsMvTYZcRC6WalY45UtBzNK-tcepeYRbniUZ1DI-RioIJC-vjtO6e5q4GG71XiQl_7VAYlQftXkXl6aiaCR4w/s320/061229_143712.bmp" width="320" height="262" /></a></div>
Rég nem írtam, és nem azért mert nem lett volna miről, sokkal inkább mert olyan sebességgel zajlott az élet, hogy nem tudtam miről írhatnék.
Elvégeztem a dajka képző tanfolyamot.
Ez tavaly történt, és igazán felemelő érzés volt tanulni is, érezni ahogy újra töltődik az elmém, ahogy szembe jön velem az az érzés amire mindig vágytam. Olyat tanulhatok, ami érdekel, amit mint a szivacs szívok magamba, mert számít nekem. Most persze sokan gondolhatják, hogy nem is olyan régen még általános iskolával lehetett érvényesülni ebben a szakmában, és igen nem olyan rég még a dadus az volt, amit a név takar. A kedves pót anyuka, segéd mami, aki az óvónénivel karöltve igyekszik támasza, segítsége, tanára , lenni az apró embereknek akik elindulnak otthonról a világ felé. A világba, ahol majd egyszer egyedül kell boldogulni, ahol az első lépések igenis számítanak. Ahol fontos, hogy az ember aki a segédkezet nyújtja szívből, és gondosan tegye. Ebben a korban minden botlás csupán apróságnak tűnik, de felnőttként ha tudnánk mit keressünk a múltban azt is pontosan tudnánk, hol botlottunk meg segítő kéz nélkül.
Dajka.
Biztosan mindenki tudja mit takar a feladatkör. De sajnálom, nekem valahogy nem azt jelenti amit manapság jelent. Nagy bánatomra a tanulás végeztével szembe találtam magam azzal a ténnyel, hogy megint túl sokat álmodozom. Ma a dadus dolga nem mindenhol a szép feladat amit fent taglaltam. Sokat panaszkodnak az általam ismert óvodai dajkák, hogy a feladatuk sokkal inkább a takarítás sem mint a valódi számomra oly régen áhított dajkaság. No de mindegy , hisz ha ez van hát ezt kell szeretni, és én ezt is szeretném, ha persze volna hol. Sajnos munkalehetőség ebben a szakmában sincs. Pár hete találtam egy hirdetést ahol a dadust kerestek, de sajnos tőlem kívül álló okokból nem sikerült az állást megszereznem. Olyan gyermekek közt dolgozhattam volna, ahol valóban szükség lenne a segítségre. Csodálatos lehetőség, ami elszállt egy pillanat alatt. Kesergek miatta, de elfogadom a tényt ez nem sikerült.
Tanulni tovább. Beszívni még több tudást abból ami olyan rég érdekel amiből úgy érzem minden kevés. Tanulni... de mit?
Érettségi.....
Na az nincs. Nyolcadik után 1986.. Magyarországon ezer munka lehetőség, akár iskola nélkül is csak becsülettel dolgozz az majdnem mindegy hány éves vagy. Szabad akarat 15 évesen :D Na az volt. Szabad akarat, és én dolgoztam. Sokat. Tanulni? Azt nem. Érettségi? Az nincs. Meg tudnám-e csinálni? Hát fogalmam sincs, mert őszinte leszek, nem merem megpróbálni. Tele van a fejem tanulni vágyó agysejtekkel, tudom, hogy kitartó vagyok, és kíváncsi, és akarok mindent ami ebben a témában kimaradt, de az akadály.... matematika. Ismerős igaz? Úgy gondolom az emberek egy része zseni ebben a témában a másik fele valahogy elboldogul, és még vagyok én, és a hozzám hasonló rémült humanoidok akik képtelenek a témában egy épkézláb megmozdulásra. Valaha nem érdekelt, nem értettem, nem tanultam, most bármit megadnék , hogy csak egy fél oldal érthető legyen egy negyedikes matek könyvben. Éretteségi? Hát ezért nem megy. Tanulás. Mindent amire vágyom elválaszt tőlem egy érettségi bizonyítvány. Dajka, Családi napközi vezető, Bébiszitter, még tovább tovább, de nincs tovább. Ami ebben a témában elérhető az a gyermekpszichológiai asszisztens képzés. Tudás lesz mögötte, de az igazolás mit sem ér a szakmában. Elakadtam. Többet akartam, és zsák utcában vagyok. Varró tanfolyam. Mert a dadusok tudnak varrni, ruhát készíteni, és édes plüssöket gyártani. Varrótanfolyam, hogy a gyermekeim igazi anyu gyártotta ruciban lejthessenek . De ezen felül még mindig ott a kérdés, és ha valaki esetleg tudja a választ szívesen fogadom. Hogyan tovább?
Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-38505935051188198602014-09-29T13:57:00.000-07:002019-05-16T06:07:25.459-07:00Karma, vagy sors ? Született egy kisfiam. Már hat gyermeknek adtam életet, ennyi vagyok... Ennyi vagyok??? vajon ez valójában valami? Hat felé szakadt genetika, és közben úgy érzem mindenképpen el tűnök a semmiben.
<a href="http://www.oszdmeg.com/pic/1316949017.5064-pizap.com13168784924532-f.jpg"></a>http://hu.wikipedia.org/wiki/Karma
"A cselekedetek függetlenek attól, hogy tudatosan vagy akaratlanul hajtották végre őket, hiszen az akaratlanul végrehajtott cselekedet is következménnyel jár. A Mahábhárata, vagy a Rámájana eposzokban visszatérő elem a véletlen bűn, amely akkor is elnyeri büntetését, ha az a cselekvő szándékától független."
A kisfiammal kezdtem az írást, mert ha valaki olvassa a blogomat tudja, hogy mennyire fájdalmasan éltem az utóbbi pár évemet, és milyen nehezen szakadtam el az előző férjemtől. Mekkora harcok dúltak ott fejben, szívben mire meghoztuk a végső döntést, és úgy véltük véget kell vetni egy nagyon nem működő kapcsolatnak még akkor is, ha esetleg mások azt gondolták bizony minket a sors egymásnak rendelt. Sok fájdalmas döntés, és év után a a legjobb barátom a volt férjem, gyermekeim apja, viszont az életem ma sincs a helyén.
Elgondolkodtató, hogy vajon mi hibát halmoztam fel az életemben ami miatt nem sikerül előrébb jutni sem érzelmileg, sem más fizikai síkon.. miért maradt zsák utca az életem. Olyan emberekben csalódtam, olyan hozzám közel álló személyek okoztak nekem mély fájdalmat akikről soha nem feltételeztem volna, hogy képesek ennyire darabokra szaggatni egy amúgy is megtépázott embert Keresem a helyem a világban a sorsom valahogy mindig ugyan abba a körbe ránt vissza, és még ma sem tudom eldönteni, hogy ez karma? (tehát egy büntetés) vagy ott van az a másik út csupán én nézek mindig rossz irányba?
Döntéseket hozok, amiket valójában szinte soha nem tartok be. Most olyan érzelmek kavarognak bennem egy ideje, amiket nem lehet sem elmondani sem leírni. Több ez holmi fájdalomnál. Nem szeretnék most nagyon prózai lenni de valami hasonló érzés mint mikor az ember lassan, nagyon lassan ablakot nyit a világra szembe néz azzal a félelmével amitől rettegett, és mikor rájön, hogy nagyobb fájdalom már nem érheti kint, végül kitárja azt az ablakot, és mer változtatni, mer dönteni, mer tovább lépni. Mer szembe nézni az élettel, még ha ez a sorsa is. Mert ha egyszer így van megírva, hát legyen, hisz hányan haltak hősi halált oktalan csatákban? Mitől kellene hát rettegnie annak, akinek lassan semmije nincs. Mitől féljen kit belűlről szét szaggatott az élet? A padlónál lejjebb csak a pokol van, vagy a föld alja... és míg itt vagyok, max újra felállok arról a padlóról, mert már tudom engem többé nem bánthat senki.
Anya vagyok! Ember vagyok! Nő vagyok! Keresem a helyem a világban , és a bizalmat az életet. Keresem azt aki észre veszi mindemögött a lelket. Észrevesz engem! Meghallja a hangom. Tiszteli az életem, hogy hasonlóan tisztelhessem én is.
A kisfiam illatos, kedves puha, a kislányom okos, édes gyönyörűszép, a nagyfiam rajongva szeret :) !A nagyok felnőttek élik az életüket küzdenek a mindennapokkal, igyekszenek hasznosítani vagy épp kitörölni a tőlem, tőlünk tanultakat. Én a puhaságból élek!Abból veszem az erőm akinek a legnagyobb szüksége van rám. Mindenki akinek kellek segít lélegezni minden nap, napról-napra. Nem is sejti senki , hogy hányszor akadt volna meg a lélegzetem ha nincsenek ők... ők akik megtöltik a tüdőm levegővel, az orrom illattal, a kezem puhasággal. Akiknek számít a sorsom :) még ha a karmám nem is feltétlen fájdalommentes.
2013...
Ilyen is volt, és ebből is felálltunk. Ma talán csak emlék már , de tanulságos emlék lett ez is :) Ami nem megy...
Viszont a karma bizony létezik!
Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-21696786675350491892014-02-18T08:12:00.000-08:002014-02-18T08:12:19.334-08:00Teljes káosz...<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3gGyyuEpN4i3qE1tqzwg1Ll0TZq_gxz_SggAgEAMYyXdLoSms4OIPjBwlM3APiCVYkYSo3htnxP8PBf15cFElE77PcX2czKqJptDSolU1ibVnqj9sXl2beQlW37Rn82t2_GkgHLUoG_LB/s1600/1170151582.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3gGyyuEpN4i3qE1tqzwg1Ll0TZq_gxz_SggAgEAMYyXdLoSms4OIPjBwlM3APiCVYkYSo3htnxP8PBf15cFElE77PcX2czKqJptDSolU1ibVnqj9sXl2beQlW37Rn82t2_GkgHLUoG_LB/s400/1170151582.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5705788815568552018" /></a><br />Nem tudok aludni. <br />Különös érzések kavarognak bennem, kimondhatatlanok, és olykor úgy tűnik, reménytelenül nevetségesek. <br />Igyekszem össze szedni minden erőm, és bátorságom, hogy szembe nézzek az élettel, néha mégis olyan elképesztően nehéz. Választások elé állít a sorsom, mert az életem nem csupán az enyém, valahogy mindenki élete aki hozzám közel áll részese a döntéseimnek. Ez persze így normális, de vajon létezek-e még én ebben a nagy összekapcsolódásban? Mit is jelent az, hogy emberi kapcsolatok családon belül. Mindenki azt gondolja tudja nekem mi a jó, vagy épp úgy érzi ami nekem jó az neki nem felel meg. Félek. Tele vannak a döntéseim félelemmel, attól tartok megbántok embereket azzal ha a magam érdekeit nézve élem az életem. Kamasznak azt hittem önző vagyok, most meg lassan rá kell jöjjek, hogy mást sem teszek mint mások érzései szerint élek. Ha az én döntésem nem felel meg valakinek, változtatok rajta, csak, hogy ne bántsam meg az ő érzéseit. Akkor ez most, hogy is van? Függök mindenkitől akinek valaha köze volt hozzám, vagy csupán azoktól akikre kihat a döntésem. Miért hiszi mindenki azt, hogy attól ha valaki anya lesz vagy épp egy ex feleség, onnantól dönthetnek az élete felett. Nincsenek bíráim, nem követtem el helyrehozhatatlan bűnöket, éltem a lehetőségeimhez képest az életem, és most szeretném jól élni. Igazán , és kicsit önzőn jól. Boldog szeretnék lenni. Olyan boldog amiről eddig talán csak legmélyebb álmaimban álmodtam. Nem menekülni akarok az életem elől, épp csupán megragadni, és érzeni. Érezni az életet, és ha nehéz is, ha kemény is, boldogan élni. Lehet az, hogy kizárjak mindenkit a döntéseimből? Lehet az, hogy szembe nézve a következményekkel olyan döntéseket hozok amik tán kihatnak másokra is, de boldoggá tesznek engem? Ezzel együtt az én szempontom szerint boldoggá azokat is akiket szeretek. Félek a következményektől. Be kell valljam félek attól, ha az elkövetkezendő fél évben a saját fejem, szívem után megyek annak visszafordíthatatlan következményei lesznek, olyanok amik sok embernek okoznak majd fájdalmat, beleértve engem is. nagyon úgy tűnik- e pillanatban, hogy a boldogságom felé nem egy jól bevált kitaposott ösvény vezet, hanem valami nagyon sötét, és fájdalmas út. Csupán az a baj, hogy elegem van abból, hogy mások érzései szerint mérlegeljem az életem. Miért is írom ezt le mind? Valahogy tisztába kell jöjjek vele mennyi erő van még bennem, és azt remélem így majd megértem valójában mit szeretnék még. <br />Egy valami teljesen világos, azt akarom, hogy hagyjon végre mindenki élni engem. Azt akarom, hogy ne zsaroljanak, bántsanak ne akarjanak korlátok közé szorítani, és engedjék meg végre, hogy szabad akarattal rendelkezzek a saját életem felett. Elegem van abból, hogy bármerre nézek falak vesznek körül, és ha résnyire ki is jutok jön valaki, és visszataszít egy olyan légkörbe ahol megfulladok. Igenis jár nekem a hátralévő életemre a boldogság, és ha tetszik ha nem harcolni akarok érte. Tűnjenek el a rémálmok a fejemből...Miért van az, hogy a legszebb pillanatokat is megmérgezi a félelem, hogy minden olyan lesz mint volt. Sötét, szomorú, fájdalmas, kilátástalan. Istenem ha tehetném ...<br />A sok gondolat a fejemben mégsem elég a megoldásokra. Nem lettem okosabb, csak talán még egy kicsit kétségbeesettebb mint eddig voltam. Pedig vannak válaszok, csak az erő, és a bátorság hiányzik. Van egy felkavaró érzés bennem, vajon erősebb lesz mint a félelem? Meddig jut még el ez az én végtelen történetem? Úgy tűnik az élet valóban nem egyszerű. Választások elé állítva, döntéseket hozni, mindezt úgy, hogy rettegünk a következményektől, de ha nem tesszük meg nem marad más, csak a szenvedés. Megfulladok az érzésektől, a gondolatoktól, és a félelemtől.Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-36076332377741021082013-03-25T03:02:00.001-07:002019-05-16T06:09:18.679-07:00Gyáva emberek!Ismerek olyan embereket, akik a saját gyengeségükkel képesek más , náluk látszólag sokkal erősebb társaik erejét kiszívni, és felhasználni az életükhöz. Olyan drasztikusan hangzik ez, és olyan sokáig tartott mire meg tudtam fogalmazni amit erről gondolok. Például azt, hogy ezek a típusú emberi lények valójában egyáltalán nem gyengék, sokkal inkább , hogy a megfelelő kifejezéssel éljek, élősködők. Kihasználnak mindenkit maguk körül, és szemérmesség nélkül fogadnak el bármit ami úgymond a saját "álcájuk" miatt az ölükbe hullik. Álcánál arra gondolok, mikor valaki gyengének, sőt szánalmasnak mutatja magát (még ha ezt valójában nem is teljes tudatában teszi )olyan szinten, hogy minden jóérzésű ember azonnal a segítségére siet ahogy úgy érzi a pártfogoltja nem tud meg küzdeni a nehézségekkel.(márpedig tulajdonképpen mindig mindenki úgy gondolja) Így aztán ennek a bizonyos ember típusnak soha nem is kell, nem is kellett megküzdenie semmiért, semmivel az életében, és mivel mindenki óvja még a saját hülyeségétől is, ezért aztán a jóérzésű, gondoskodó emberek, nem is mondják el neki mit gondolnak valójában róla. Már csak azért sem, nehogy beletapossanak a lelki világába. Ezzel aztán felfokozzák benne azt az érzést, hogy valójában semmit nem kell megoldania, soha nem fog hiányt szenvedni semmiben, mert folyamatos segítő kezek állnak mögötte ha "bajba " kerül. Valójában őket helyre zökkenteni, és felnyitni a szemüket a valóságra csak, és kizárólag úgy lehetne, ha magukra maradnak, és meg kell tanulják megoldani a dolgokat. Ha valóban meg kell küzdeniük valamiért, és nem a többi ember szánalmára építenék a saját világukat. De a 22-es csapdája az, hogy mivel szánja őket mindenki, senki nem meri nyíltan a szemükbe mondani, hogy valójában mit is gondolnak róluk, ezért ennek a dolognak soha vége nem lesz. Ha egyszer azonban mégis eltűnik majd a hős szeretetszolgálat, kicsúszik a talaj a lábuk alól, és onnantól ők elveszett , magányos, az ismeretlenek számára átlátszó emberekké válnak. Mert elfogy a környékről az, aki ha tulajdonképp bele is rúgnak akkor is segítik a hozzájuk hasonló vérszívókat. Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-30970328335686824952012-10-29T05:06:00.001-07:002012-10-29T05:06:21.452-07:00http://www.lifecard.hu/1h2mt regisztrálj! Ki tudja? Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-26007583286109427402012-02-05T04:50:00.000-08:002012-02-05T04:52:21.006-08:00Szabadság, szerelem<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/SPjqq-U8zDI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br /><br />http://www.youtube.com/watch?v=7BxonK8Nmg8Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-23829391791802079352011-11-30T04:28:00.000-08:002011-11-30T04:50:21.673-08:00<iframe width="560" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/-DyQKtj24LA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-60114917616676410832011-09-13T00:08:00.000-07:002011-09-13T00:09:35.653-07:00Christina Aguilera - Hurt (magyarul)<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/EsZUuUD6e20" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-90738865130788799572011-09-13T00:05:00.001-07:002011-09-13T00:05:41.997-07:00csend....<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/gsQTGM7lyBg" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-10544352415471932612011-09-12T23:51:00.000-07:002011-09-12T23:52:39.988-07:00Csodálatos!<iframe width="560" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/TtslMOMYyis" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br /><br /><br />(Turn around) every now and then I get a little bit lonely and you're never coming round <br />(Turn around) every now and then I get a little bit tired of listening to the sound of my tears <br />(Turn around) every now and then I get a little bit nervous that the best of all the years have gone by<br />(Turn around) every now and then I get a little bit terrified and then I see the look in your eyes<br />(Turn around, bright eyes) Every now and then I fall apart<br />(Turn around, bright eyes) Every now and then I fall apart<br /><br />And I need you now tonight and I need you more than ever<br />And if you only hold me tight We'll be holding on forever<br />And we'll only be making it right 'cause we'll never be wrong<br />Together we can take it to the end of the line<br />Your love is like a shadow on me all of the time (all of the time)<br />I don't know what to do and I'm always in the dark<br />We're living in a powder keg and giving off sparks<br />I really need you tonight, forever's gonna start tonight<br />Forever's gonna start tonight<br /><br />Once upon a time I was falling in love, but now I'm only falling apart<br />There's nothing I can do... a total eclipse of the heart<br />Once upon a time there was light in my life, but now there's only love in the dark<br />Nothing I can say... a total eclipse of the heart<br /><br />(Turn around) bright eyes, Every now and then I fall apart<br />(Turn around) bright eyes, Every now and then I fall apart<br /><br />And I need you now tonight<br />And I need you more than ever<br />And if you'll only hold me tight<br />We'll be holding on forever<br />And we'll only be making it right<br />Cause we'll never be wrong together<br />We can take it to the end of the line<br />Your love is like a shadow on me all of the time (all of the time)<br />I don't know what to do, I'm always in the dark<br />We're living in a powder keg and giving off sparks<br />I really need you tonight<br />Forever's gonna start tonight<br />Forever's gonna start tonight<br /><br />Once upon a time I was falling in love<br />But now I'm only falling apart<br />Nothing I can do<br />A total eclipse of the heart<br />A total eclipse of the heart<br />A total eclipse of the heart<br />Turn around, bright eyes<br /><br /><br /><br />Készen állj!Éjjelente néha-néha ellep a bánat, úgy hogy nem tudom mi bánt<br />Készen állj!Éjjelente rám tör egy-egy különös álom, és ha felébredek félelem ráz<br />Készen állj!Éjjenként a sötétben csak fekszem és várok, de hogy mit is várok, nem tudom még<br />Készen állj!Éjjenként egy sötét erő kísért meg néha, mely a vonzásából nem enged már...<br />Csillaglány készülj!Meghallok egy hangot, ami hív...<br />Csillaglány készülj!Érzést, melyre sóvárog e szív...<br />Itt a végtelenbe lépsz,<br />aki elvész így lesz szabad<br />Valóság lesz az álmod, nézd,<br />minket senki el nem választ<br />Merülj el, kövess, vár a sötét<br />hol a kétség elég.<br />Jöjj, felejtsd el az időt, én majd vigyázok rád,<br />míg elrejtelek árnyékommal senki nem lát<br />Te megbékíted lelkem, és múltam messze jár<br />Szívem dinamit, és csak egy szikra kell már.<br />Mától egy új élet vár,<br />egy halhatatlan élet vár,<br />egy végtelen nagy út vár rád.<br />Elveszítve szívem, tudtam más leszek majd,<br />érzem most az őrület hajt<br />Most teljes a sötét, nagy tenger és nincs sehol part<br />Hittem, hogy a vágy majd felszabadít, világomat zúzza most szét<br />Most teljes a sötét és félek, mert semmi nem véd...<br />Készen állj!<br />Éjjelente azt gondolom szöknöm kell előled, míg csak szökni tudok még…<br />Készen állj!<br />Mégis, hogyha hívnál vakon követnélek téged, még a pokolba is veled mennék…<br />Készen állj!<br />Éjjenként az életemet dobnám el egy percért, csak hogy végre egyszer magaddá tégy…<br />Készen állj!<br />S ha elpusztít is, hadd lehessek azzá akit te akarsz, erre vágyom éjjelenként…<br />Csillaglány, készülj!<br />Hallom azt a hangot, ami hív!<br />Csillaglány, készülj!<br />Érzést, melyre szomjazik e szív…<br />Itt a végtelenbe lépsz,<br />Aki elvész így lesz szabad<br />Valóság lesz az álmod, nézd!<br />Minket senki el nem választ<br />Merülj el, kövess! Vár a sötét<br />Hol a kétség elég<br />Jöjj, felejtsd el az időt, én majd vigyázok rád!<br />Míg elrejtelek árnyékomban senki nem lát<br />Te megbékíted lelkem, és múltam messze jár<br />Szívem dinamit, és csak egy szikra kell már<br />Mától egy új élet vár<br />Egy halhatatlan élet vár<br />Egy végtelen nagy út vár rád…<br />Elveszítve szívem, tudtam, más leszek majd<br />Érzem, most az őrület hajt<br />Most teljes a sötét,<br />nagy tenger és nincs sehol part<br />Hittem, hogy a vágy majd felszabadít<br />Világodat zúzza most szét<br />Most teljes a sötét Csak zuhanunk, nincs ami véd...<br />Most teljes a sötét<br />És félek mert nincs menedék<br />Most teljes a sötét, És nincs, nincs többé, nincs, mi véd.Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-86592985401206527072011-04-26T00:49:00.000-07:002011-04-26T00:50:53.939-07:00Az alább leírtakhoz nem várok megjegyzéseket! Csak egy eszmefuttatás volt egy sor olyan gondolatról ami mélyen bennem van. Nem szeretnék többet beszélni róla, mint amennyit ott megfogalmaztam!Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-56840811366616660502011-04-25T21:00:00.001-07:002011-04-25T22:02:15.082-07:00Erős vagy !<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBHSNRRSWwZSZwmYfsd0U67eALCqL7RC962Uns72bNe7p0HJNDjg_poDankw2K90XNccfF_ccfLUI5WFeItL-lsdRw1J_jp35Zf4ltyeOBJBJKz8TMF3TcD_P_xnmyHVlD9plRyAaqgiHN/s1600/JesusOnCross.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 264px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBHSNRRSWwZSZwmYfsd0U67eALCqL7RC962Uns72bNe7p0HJNDjg_poDankw2K90XNccfF_ccfLUI5WFeItL-lsdRw1J_jp35Zf4ltyeOBJBJKz8TMF3TcD_P_xnmyHVlD9plRyAaqgiHN/s400/JesusOnCross.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5599744426793810594" /></a><br />Erős vagy, kibírod!<br />Kislány korom óta hallgatom ezt a mondatot, és soha nem tudtam mit kezdeni vele. Vajon, hogyan is vagyok az? <br />Ha valami gond volt az életemben épp úgy zuhantam össze mint mások , és épp úgy zokogtam mint az összes többi ember ha bajban van. A különbség az köztem, és a többi ember közt, hogy én amíg lehet titokban tettem. Miért? Mert egész életemben azt mondták nekem, én erős vagyok, és mindent kibírok. 39 éves leszek a jövő héten. <br />Ennyi év van mögöttem, és megannyi fájdalom. Millió olyan nap, amikor úgy éreztem nem bírom tovább, és mégis eltelt a nap, ha fájdalmasan is de újra indult a következő hajnal. Az évek szállnak, múlik az idő, és el sem tudom mondani mennyi mindent nem tettem meg még, mennyi mindent viseltem el eddig, és mennyire remélem, hogy nem csak ezt szánta nekem az élet. <br />Kamaszként sokszor kerültem bajba, veszélyes helyzetekbe, ahová vagy én sodortam magam, vagy az élet irányított. Így alakult. Erősnek éreztem magam? Nem. Egy cseppet sem. <br />Hősnek sem, és bátornak sem. Magányosnak, elveszettnek, és olyannak aki nem tudja lesz-e holnap. Olyannak igen. Miért mondják mégis, hogy bennem van a világ minden ereje, és kitartása? Talán mert túléltem. Nem bírom, hogy nem látja senki ha engem bánt, és nem bírom elviselni, hogy azt hiszik ami nekik fáj, az nagyobb szenvedést okoz mint nekem az én fájdalmam. Gyűlölöm ezt a mondatot!<br />erős vagy Lilla te kibírod! megoldod!<br />Vajon ha eltűnnék, és valahol egy sötét utcában összezuhanva találnának rám, szinte hallom ahogy a kórházban megállnak az ágyam mellett, és azt mondják:<br /> -semmi baj, túléli mert ő olyan erős. <br />Ismer-e engem valaki valójában, vagy csak így akarják lerúgni a problémát ami velem összefügg? Tudják-e, hogy nem a Marsról jöttem, hanem ember vagyok én is. Tele fájdalommal, tele megoldatlan, lezáratlan érzésekkel.<br />Mivel Húsvét van eszembe jutott valami. Vajon Jézus, hogy volt képes a halálig szenvedni az ember bűnei miatt??? Mindent elviselni és a keresztre menni értünk? Miért várta el Isten a gyermekétől, hogy a halálba menjen ennyi bűnös lélekért. Miért hitte, hogy a fia olyan erős? Lehet nem értünk tette Jézus amit tett, hanem az apjáért. Bizonyítván az erejét, és a szeretetét Isten iránt. <br />Én is a családomért vagyok "erős", vagy mert tudom, hogy a jó Isten ezt várná el tőlem.( Megérteném ha így lett volna.) <br />Nem az erőm tartott eddig életben, nem a bátorságom tette. A sorozatos véletlenek, és egy láthatatlan kéz volt. Mert ha ez nem lett volna, én ma valószínűleg nem lennék itt. Összefogva kell erősnek lenni, összefogva kell boldognak lenni , és nem rápakolni egy valakire a terheket. Van olyan váll, ami nem bír el mindent!Van olyan aki feladja!<br />Ha az ember érzi, hogy fontos, és , hogy számítanak rá szeretik, akkor van ereje elviselni ezt. <br /> Nem várhatjátok el tőlem, hogy soha ne érezzem magam rosszul. Ha nekem fáj valami hallanotok kell, hogy az nekem fáj, és nem elmesélni nektek milyen rossz! Ha én félek akkor ne nevessetek, hisz én is félek..Ha szóba kerül a halál kérlek ne viselkedjetek úgy, mintha halhatatlan lennék. Segítsetek nekem, és ne azért mert az én megsegítésemmel másokat segítetek. Szeressen már valaki annyira, hogy észre veszi, ember vagyok én is. Törékeny, néha rendkívül magányos, ember.Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-58142455037248890882011-04-24T21:56:00.000-07:002011-04-24T21:59:15.390-07:00Isten megteremtette az embert.<br />Az ember a pénzt.<br />A pénz a háborút, az alázatot.........Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-78856308960609413012011-04-20T21:15:00.001-07:002011-04-20T21:43:34.056-07:00Álom<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizjYJrr5V046rtyf1A_K5vti8JWALTtT6_2PMFzr9Ju5iNq7cyjwu0kCCiOOAFbU187mMkvUrjw6lei6yG7ShnLS21E5RO2upuNONcSy46GUzkQisoxfrtt_BPw5dqUfGhBxbnvePmZe1Y/s1600/%25C3%25A1lom.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 302px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizjYJrr5V046rtyf1A_K5vti8JWALTtT6_2PMFzr9Ju5iNq7cyjwu0kCCiOOAFbU187mMkvUrjw6lei6yG7ShnLS21E5RO2upuNONcSy46GUzkQisoxfrtt_BPw5dqUfGhBxbnvePmZe1Y/s400/%25C3%25A1lom.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5597892646895616114" /></a><br />Életemben kétszer álmodtam zuhanásról, egyszer a lányom helyett vállaltam be a halált, ma este pedig nem mentett meg senki. <br />Ritkán álmodtam a férjemmel, pedig húsz évet töltöttünk együtt, mégsem volt jelen szinte soha az álmaimban. Még akkor sem, ha konkrétan a családdal álmodtam. Érthetetlen módon, ő soha nem volt ott. Ma hajnalban viszont ott volt, és ezért ülök most itt. Biztosan van jelentősége az álmoknak, és tudom, hiszem, hogy a tudatalattink mozgatja ilyenkor az agyunkat. Az, hogy konkrétan ennek az álomnak mi a jelentése, szerintem ha most elmesélem úgyis nyilvánvaló lesz, ha pedig valaki ért hozzá, és többet is bele lát, hát kérem mondja el nekem is. <br />Nem hosszú a sztori, bele is kezdek. <br />Nem értem miért de az ablakban álltam, és a volt férjem ott állt mögöttem. Az ablakban álltam annyit tesz, hogy nyitott ablak , párkány. Nem vagyok alapvetően suicid alkat, így nem gondolom, hogy ugrani akartam, de magyarázatot az álom sem adott. Egy magas emeletes házban voltunk, 10 emeletnyi magasság körül . A ház fala szürke volt, és érdes. Beszélgettünk. Ha jól emlékszem a múltról. Teljesen tisztán láttam az arcát, mégis úgy éreztem nem tudom kivel beszélek, és nem is mindig értettem amit mond. Mintha idegen nyelven beszélt volna hozzám, de arra sem jöttem rá, hogy milyen nyelven. Aztán egyszer csak kint voltunk valahogy az ablakon kívül. Nem is értem , de még valahogy kapaszkodtunk a falba, viszont mindketten tudtuk, hogy baj van. Elkezdtem kiabálni, hogy Lajos le fogunk esni!! Az volt a válasz, hogy csak te, én közel vagyok az ablakhoz, és valahogy beljebb húzódott. Kétségbeesetten kapaszkodtam a ruhájába, de éreztem, hogy nem sokáig bírom. Kértem, hogy nyújtsa a kezét, segítsen mert leesek. Azt mondta nekem: Így jártál......<br />Leestem. Zuhantam a mélybe, de félelem nem volt bennem. Az egyetlen dolog amitől féltem, hogy hogy fogom megmagyarázni a gyerekeimnek, hogy többé nem lehetek velük. <br />Felébredtem.<br />Semmi izgatottság, semmi megrázkódtatás. Nem rémálom volt ez. De nem tudtam vissza aludni. Itt ülök, és írok. Ha meg kellene fejtenem a dolgot azt mondanám, most ért véget igazából a kapcsolatom. ezennel új életet kezdhetek. :) <br />Ez egy álom. Valójában megfejthetetlen. Miért írtam le? Mert úgy érzem az élet megadja a válaszokat, csak tudni kell olvasni bennük. Észre kell őket venni. Lehet már az első kérdésre észre kellett volna, és akkor nem jutunk el ide, ahol vagyunk, és nem jutunk oda, ahová tartunk. <br />Elhiszem, hogy az álmaink a ki nem mondott kérdéseinkre készült válaszaink. Ki küldi őket? <br />A sötét tudatalatti... ki más ? :)Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-47865043415046746122011-04-11T23:37:00.000-07:002011-04-12T00:04:17.378-07:00Gyermekbántalmazás<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdAAkxy4LkW-80T5m384umQhQ9GEjUsBjC_4eXm9eSbWgKF-Rz-Y-GFu37ZdMJT8NEDmEERVYiQ4CCap25BYF6lxX_lgvyYV-sOuPFSqloy9QOKznkGkPOKyK2-KiW8-ktjcvk0-txBFC8/s1600/eroszak_a_csaladban_1ab714_article.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 250px; height: 166px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdAAkxy4LkW-80T5m384umQhQ9GEjUsBjC_4eXm9eSbWgKF-Rz-Y-GFu37ZdMJT8NEDmEERVYiQ4CCap25BYF6lxX_lgvyYV-sOuPFSqloy9QOKznkGkPOKyK2-KiW8-ktjcvk0-txBFC8/s400/eroszak_a_csaladban_1ab714_article.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5594589298677981954" /></a><br />Mert erről is írni kell. Ez egy ilyen blog....<br />Sajnos sok ilyen van, és sok ember, szorul segítségre támaszra ha ebbe a helyzetbe kerül. Jó ha tudjuk, hogy van lehetőség kimászni ebből is, csak időben kell lépni. Az az ember, aki egy gyermeket bármi módon bántalmaz bűncselekményt követ el. Még akkor is ha maga esetleg orvosi kezelésre szorul, mert nincs tisztában a tettei következményével. Aki tudatosan bántalmaz akár nevelési, akár más szándékkal, az :<br /><br /><span style="font-weight:bold;">A Büntető Törvénykönyv szerint (195§) az a személy ítélhető el a gyermekek elleni helytelen viselkedés vádjával, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. <br />Gyermekvédelem alatt értjük a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális, jogi, egészségügyi és pedagógiai tevékenységek és intézkedések összességét. <br />A római jog két és félezer éve foglalkozik a gyermekvédelemmel. Megemlíthetjük Hamurabi kőbevésett törvényeit i. e. a 18. századból, vagy Mózes törvényeit. </span><br /><br />Az, hogy mit takar pontosan a bántalmazás, az én szempontomból mindent , amit magunkra nézve is annak tekintünk. Egészséges erkölcsi felfogással látható, hogy mi okoz fájdalmat, és fizikai, illetve lelki rombolást az ember életében, ez kivetíthető a gyermekeinkre is. <br />Bemásoltam ide, hogy hivatalosan megfogalmazva mi tekinthető bántalmazásnak. Sajnos ez nem minden, a kör egészen tág lehet, ez csak töredéke annak amit elvakult emberek tenni képesek a náluk gyengébb, sérülékenyebb gyermekekkel. Sokan szorult helyzetükben nem tudják, hogy mit tehetnek, vagy mit tehetnének, hogy szabaduljanak a bántalmazótól. <br />Vajon érthető-e ha bármi okból nem mernek, vagy nem tudnak kilépni egy ilyen kapcsolatból, és ezzel kockáztatják a saját, vagy gyermekeik testi, illetve erkölcsi , lelki épségét? <br />Mik a határok, amik beleférnek a bántalmazásba? van egyáltalán határ? <br />Ezer kérdés merül fel , hogy mikortól kell közbe lépni. Valójában úgy hiszem azonnal ha felmerül , hogy egy gyermek veszélyben van, bármilyen szempontból is. <br />Nehéz ebben egyedül dönteni, van segítség! Meg kell találni, és kérni kell, ha egyedül nem megy. <br /><br /><br />• Érzelmi bántalmazás: az, ha nem biztosított a gyer-<br /> mek számára a fejlõdési szükségleteknek megfelelõ,<br /> támogató környezet, amely szükséges a gyermek stabil<br /> érzelmi és szociális képességeinek kifejlesztéséhez, és<br /> amely megfelel a gyermek személyes képességeinek és<br /> a környezõ társadalom igényeinek.<br /><br />Az érzelmi bántalmazás körébe tartozik a hasznave-<br />hetetlenség érzésének keltése, amely alacsony<br />önértékeléshez, az önelfogadás képtelenségéhez, szülõ-<br />gyermek kapcsolat nehézségeihez vezethet.<br /><br /><br />Családon belüli erõszaknak tekinthetõ, ha valaki<br />hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszé-<br />lyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szex-<br />uális önrendelkezésében korlátozza, testi erõszakot<br />követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e<br />személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s<br />ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az<br />együttélést.<br />A családon belüli erõszak érintheti a gyermekeket,<br />nõket, férfiakat, idõskorúakat, a fogyatékkal élõket is.<br /><br />Fizikai bántalmazás: az a szándékos cselekedet,<br />vagy gondatlanság, amely a gyermek fizikai<br />sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet, és amely a<br />szülõ vagy más olyan, gondozási - nevelési feladatokat<br />gyakorló személy felelõsségi körébe tartozik, akiben a<br />gyermek bízik, illetve akivel alá- fölérendeltségi vis-<br />zonyban van.<br /><br />Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi bizton-<br />ság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyer-<br />mek érzelmi kötõdésének durva mellõzése, elu-<br />tasítása, a gyermek jelenlétében történõ erõszakos,<br />durva támadó magatartás más családtaggal szemben.<br /><br />Segítségért lehet fordulni :<br /><br />a gyermekjóléti szolgálatok,<br />a családsegítõ szolgálatok,<br />a gyámhatóságok,<br />a háziorvosok,<br />a védõnõk, továbbá<br />az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait<br />ellátó szervezetek.<br />illetve nyilván a rendőrségLilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-13586975536082955842011-04-10T11:09:00.000-07:002011-04-10T11:10:41.422-07:00Én 2011<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT5p1-sPhDc0jE-uyCMHKdDSTS-DYZrjQJ1jZFA5jjX8nnSF-bfFpe3kLoooWCSFvfaKTuaX4BEqcaRydmllWsxB-Fe80ZbtiS_fqvoXuj3hy3nzonP_lo6jEbZK26OIINuKiVc1TILRLW/s1600/%25C3%25A9n+.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 289px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT5p1-sPhDc0jE-uyCMHKdDSTS-DYZrjQJ1jZFA5jjX8nnSF-bfFpe3kLoooWCSFvfaKTuaX4BEqcaRydmllWsxB-Fe80ZbtiS_fqvoXuj3hy3nzonP_lo6jEbZK26OIINuKiVc1TILRLW/s400/%25C3%25A9n+.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5594018912962033266" /></a><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2IVVzOpIWUY3ej9nQu93ygZlzs3Eb8AeG3nNj0L6X0RhDDISYKqwOFWsVEqpPYb1YwslhExfym2s8b20WvXx9jDMh42h_mto9Tubp4wLnqZLI2SGLSUnuurkSDhI8i4lVtf9_5gg_QRhr/s1600/215551_199781856721973_100000704791331_593933_1282537_n.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 300px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2IVVzOpIWUY3ej9nQu93ygZlzs3Eb8AeG3nNj0L6X0RhDDISYKqwOFWsVEqpPYb1YwslhExfym2s8b20WvXx9jDMh42h_mto9Tubp4wLnqZLI2SGLSUnuurkSDhI8i4lVtf9_5gg_QRhr/s400/215551_199781856721973_100000704791331_593933_1282537_n.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5594018858930241522" /></a><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfVogH44BaAhAejqm5JMM9MX4Tk1kOmrXQhYIcnyFA5D8e8T3NX0n7IhV1FM90m56OSYfrzEPAHXQqGbreSNFZpdikFqi5gLtCA009sKtlK5sQwcZZHnP_Kg2yKHVuNlPViqSgTJ8sGO9e/s1600/6euQIjGAtEZ7E2M.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 308px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfVogH44BaAhAejqm5JMM9MX4Tk1kOmrXQhYIcnyFA5D8e8T3NX0n7IhV1FM90m56OSYfrzEPAHXQqGbreSNFZpdikFqi5gLtCA009sKtlK5sQwcZZHnP_Kg2yKHVuNlPViqSgTJ8sGO9e/s400/6euQIjGAtEZ7E2M.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5594018798991648306" /></a>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-88472103839665544612011-03-30T23:31:00.001-07:002011-03-30T23:31:42.543-07:00A földünk<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsOA5SQS_AxfM47b1v_DLq7QUyb8CFGeoCt0-s-djcaHVLe6bGzRuLUyhc4cvIHsLgbqMZMyyrchIRB3oRvuSK9imqsR2KqlyYkhuE6qSD-LK1WeFe4ULkR_7qh-93f4XxfbR-KsvSCOmc/s1600/My_House_-_My_Blue_Planet_Earth.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 300px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsOA5SQS_AxfM47b1v_DLq7QUyb8CFGeoCt0-s-djcaHVLe6bGzRuLUyhc4cvIHsLgbqMZMyyrchIRB3oRvuSK9imqsR2KqlyYkhuE6qSD-LK1WeFe4ULkR_7qh-93f4XxfbR-KsvSCOmc/s400/My_House_-_My_Blue_Planet_Earth.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5590126258367339810" /></a><br />http://www.idokep.hu/hirek/rekord-meretu-ozonlyuk<br />http://index.hu/kulfold/2011/03/11/videok_a_japan_foldrengesrol/<br />http://www.origo.hu/nagyvilag/percrolpercre/20110311-foldrenges-es-cunami-japanban-percrol-percre.html<br /><br />Ilyen a föld, ezt tettük vele. Elkeserítő, és valóban tehetetlenné tesz, hisz ha csak egy ember akarná helyre hozni az évszázados hibákat, esélye sem lehet változtatni. Mindenkinek kellene. Összefogni! Ha magunkért nem, hát a gyermekeink jövője miatt. Mi "ősemberek" akik nem látjuk mit teszünk, bűnt követünk el magunk ellen. Vajon ezt miért nem büntetik. Életfogytiglan a földért. Vagy a büntetés pont az, hogy itt kell élni míg vége nem lesz? De miért bűnhődik az, aki az életet választja? A sajátját, és a földünkét. Elképesztő, hogy "felégetjük" az otthonunk. Fejlődés? Most inkább visszafejlődés. Dühöng a bolygó, mert nem tiszteli az ember a saját, és mások életét. Ha megóvod hálás lesz, és ad. Ad életet, táplálékot, vizet, szépséget. Ha legyalázod, nem kapsz mást csak pusztulást. Mi büszke életforma az univerzumban azt lessük hová menekülhetünk a saját pusztításunk elől. Ezt a békát le kell nyelni. Maradsz, és ha én " a föld" elviseltem amit tettél ember, hát viseld el amit most én adok. Ennyit értek a gondolatok. Az emberség. Ennyit ért , hogy két lábra állt az ember, aki lassan földön csúszva menekül. <br />Túlzások? <br />Nem!<br />Ha most nem fogjuk fel végre merre haladunk, már nem haladunk többé sehová! Ez itt nem az a hangos szó a tömegből, ez csak vélemény. Változtatok ezzel valamin? Nem. Maximum kedves olvasóm, egyet értesz velem , és holnap reggel megyünk tovább. <br /><br />„És látta az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz? Tekintett azért Isten a földre, és ímé meg volt romolva, mert minden test megrontotta az ő útját a földön. Mondta azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általuk: és ímé elvesztem őket a földdel egybe.”Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7778818109557189889.post-72633188289493168392011-03-24T04:24:00.001-07:002011-03-24T04:24:17.143-07:00<iframe title="YouTube video player" width="560" height="349" src="http://www.youtube.com/embed/cNziiVueyuU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>Lilla Évahttp://www.blogger.com/profile/16128504090314623537noreply@blogger.com0