NÉHÁNY KÉP, NÉHÁNY EMLÉK A MÚLTBÓL, MERT MINDENKINEK VAN MÚLTJA!
VANNAK SZÉP EMLÉKEK, ÉS VANNAK SZOMORÚAK, DE IGAZÁN AZ A SZOMORÚ HA VALAKI MEGFELEDKEZIK RÓLUK.
ITT ÉLTEM, ÉS NŐTTEM FEL, ÉS ITT ISMERTEM MEG MA HÚSZ ÉVE A FÉRJEM. ITT LETTÜNK FELNŐTTEK, ITT SZÜLETETT MEG KISLÁNYUNK KLAUDIA, ÉS A BARBARA. ITT VANNAK ELTEMETVE APÁINK, ÉS ITT VANNAK AZOK, AKIK ELKÍSÉRTEK MINKET A FELNŐTTÉ VÁLÁSIG. MÉG HA VISSZA TÉRÜNK ÉREZHETJÜK A DISCO ILLATÁT, MÉG ÉREZNI AZ ELSŐ CSÓK ÍZÉT. MERT IGENIS VAN AMIT SOHA NEM FELEJTHET EL A SZÍV, ÉS AZ A CSALÁD, A BARÁTOK, A SZERELMEK, ÉS A MÚLT!







Veszprémrõl



Egy kis reklám a szépséges városnak, azok számára aki még nem járt arra.

Veszprém a Dunántúl közepén a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. Városunk eredete a népvándorlás koráig, a VIII. századig vezethetõ vissza. Az avarok, a szlávok után a honfoglaló magyarság telepedett meg az akkorra már valószínûleg erõsségnek számító Veszprémben. Városunk neve szláv eredetû személynévbõl alakult, ám a kutatók még a mai napig nem tisztázták, hogy a Morva Birodalom egyik csapatvezérétõl, vagy Szent István király lengyel származású unokaöccsétõl ered. A város elsõ virágkorát az Árpád-korban élte (900- 1301), fejedelmi, majd királyi székhely volt, püspökségét – amely elsõ az országban – elsõ királyunk, Szent István alapította. A várban található Szent Mihály Székesegyházat államalapító királyunk bajor származású felesége, Boldog Gizella királyné emeltette. Ezek után a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnõje, a várban királynéi palota épült, s ezért is nevezik Veszprémet a Királynék Városának. Az Árpád-kori város hét szegre – kerületre – épült, s születésétõl fogva egyházi központnak tekinthetõ. A veszprémi püspök volt a magyar királynék koronázója, s a XIV. század elejétõl egyben a megye fõispánja is. Városunk adott otthont az elsõ magyarországi fõiskolának, ahol a hét szabad mûvészet mellett jogtudományt is tanítottak. Veszprém fejlõdésének elsõ törése 1276-ra tehetõ, amikor



Csák Péter kiskirály csapatai hatalmas pusztítást végeztek a megyeszékhelyen, a fõiskola az enyészeté lett, a székesegyház és a vár is leégett.

Az Árpád-kor után Veszprém királynéi központból vidéki püspöki székhely lett. A reneszánsz kor legkiemelkedõbb veszprémi püspöke, Vetési Albert tudatosan fejlesztette a várost, ám építkezéseibõl semmi sem maradt meg a 150 éves török háború pusztítása miatt. A török korban 1552–1683-ig Veszprém határmenti végvárrá vált, a vár ez idõ alatt tízszer cserélt gazdát, a város szinte teljesen elpusztult. A harcok után a Sümegrõl visszatérõ püspökök kezdték a város újjáépítését.

2

A város hangulatát meghatározó barokk, copf, klasszicista épületek ebbõl a korból származnak. Három évszázadon keresztül a katolikus egyház határozta meg a település mindennapjait. Veszprém a XIX. század végén ébredt fel hosszan tartó álmából, amikor Óvári Ferenc országgyûlési képviselõ vezetésével megindult fejlõdése. Átalakult a város településszerkezete, új épületek emelkedtek, új utcákári egyesületek, körök alakultak. A pezsgõ, ígéretes polgári fejlõdés után a huszadik század közepén a szocialista várospolitika hatására az akkor tízezret alig meghaladó lakosságot közel hetvenezresre duzzasztották fel. Ekkor épültek a korábbi óvárost körbeölelõ lakótelepek, új, szocreál városközpont alakult, melynek legszembeötlõbb megnyilvánulása a Kossuth utca környéke és a régi polgári házak helyén épült monumentális Húszemeletes. Az 1949-ben alapított Nehézipari Egyetem mára már több karral rendelkezõ universitas–szá érett. Mivel a város korántsem nevezhetõ ipari központnak, a rendszerváltás (1990) után a kitörési lehetõséget a kulturális, szellemi szférában találhatja meg megyeszékhelyünk. Ennek köszönhetõen mára valódi iskolavárossá vált, két felsõoktatási intézménye mellett tíz középiskolájában több mint 10000 diák tanul. A városban három színház is mûködik, zenei kultúrája országosan híres, képzõmûvészeit és irodalmárait a határokon túl is jegyzik. Városunk sportélete elismertséget vívott ki világszerte, olimpiai bajnok kalapácsvetõnk, Kiss Balázs mellett a város kézilabdacsapatát, a Fotex Veszprémet a világ elit gárdái közé sorolják. Az ezer éves Veszprém barátságos, kisvárosias hangulata napjainkig sem szûnt meg, az utóbbi években újjáéledõ óváros várja a történelmi hangulatra, csöndes, meghitt sétákra vágyó turistákat.



Gizella napok

1992. május 7-tõl, az elsõ magyar király Szent István feleségének, Boldog Gizellának nevenapján minden évben Veszprém Önkormányzata megrendezi a GIZELLA NAPOK mûvészeti és tudományos fesztivált.

A fesztivál elsõsorban a különbözõ mûvészeti ágakat mutatja be, hangsúlyozottan a város értékeit, de mögötte ott áll a város közel- és régmúltja.

A hagyományos programok mellett /Csermák Napok Zenei Fesztivál, Alma Mater diákgála, Gyermekmûvészeti Fesztivál, kiállítások a Várban, népmûvészeti vásár/ 2001-tõl új és látványos elemmel bõvült a Gizella Napok programsorozat.

Ekkor indítottuk útjára - a hagyományteremtés szándékával - a "Géza fia István és Civakodó Henrik lánya bajor Gizella bevonulása Veszprém városába" címet viselõ jelmezes történelmi felvonulást, melyet a jövõben minden Gizella Nap nyitó ünnepségén megrendezünk.

A naptári szükségszerûség - mármint, hogy Gizella nevenapja május 7-e gyakran hétköznapra esik - hívta életre a Gizella Napi szerenádot, így minden év május 7-én helyi mûvészeink közremûködésével szerenád hangzik el Szent István és Boldog Gizella várbéli szobránál, party tûzijátékkal.

Fõrendezõ: Városi Mûvelõdési Központ

Rendezõk: A város intézményei, civil szervezetek

Információ: T.: 88/429-111

e-mail:vmk1@veszprem.hu

www.vmk.veszprem.hu



A Tánc Fesztiválja

A Tánc Fesztiválja – Országos Kortárs Összmûvészeti Fesztivál

A fesztivál házigazdája a város, helyszíne a Petõfi Színház, rendezõje a Pannon Várszínház.

Idõpontja: május közepe

Info: Pannon Várszínház Jegyiroda, Rákóczi u. 5.
Telefon: 88-563-200, 30-396-3398

Immár öt éves múltra tekint vissza városunkban a Tánc Fesztiválja, amely az összmûvészet jegyében – táncosok, zenészek, fotósok, képzõmûvészek közremûködésével – Veszprém legrangosabb mûvészeti találkozója. A közel egy hétig tartó seregszemlén Magyarország legjobb táncosai, együttesei - Bozsik Yvette, Ladányi Andrea, Közép-Európa Táncszínház, Szegedi Kortárs Balett, Duna Táncmûhely - mutatják be válogatott produkcióikat.

A darabokat a szintén versengõ fotóscsapat örökíti meg, az õ munkáikat szintén láthatja a közönség egy naponta frissülõ kiállítás formájában.

A fellépõk és a fotográfusok munkáját Jancsó Miklós filmrendezõ vezette zsûri díjazza.

A versenyprogramon kívül az érdeklõdõket színházi elõadások, képzõmûvészeti tárlatok, könnyû- és komolyzenei koncertek várják.
Rendezõ: Pannon Várszínház

Információ:T.: 88/563-200

Helyszín: Petõfi Színház Veszprém



Kabóciádé

A Kabóca Bábszínház éves mûsorrendje és egyéb rendezvényei közül minden esztendõben kiemelkedõ a júniusban rendezett

KABÓCIÁDÉ Gyermekfesztiválja.

Adódik ez a fesztivál nagyszabású, többnapos rendezvény voltából, melyen több ezres közönséget fogadnak nem csak Veszprém városából, hanem a megyébõl, a régióból és azon túlról is.

Rendezvényük fontosságát a közönség által megfogalmazott vélemény mutatja: komplex, három napos, óvodás és kisiskolás korú gyermekeknek, valamint családjaiknak szervezett színes, változatos programokkal a fesztivál egyedülálló programkínálat a nyári kulturális ajánlatban.

A fesztivál keresett, egész évadban érdeklõdésre számot tartó programsorozat, melynek jelentõs hagyománya van, hiszen a 2003. évi már a tizedik volt a sorban.

A programkínálatot tekintve - a lehetõségekhez mérten - minél színesebb kínálatra törekszenek, s így a három napban szakmai továbbképzések, módszertani bemutatók, jelmezes "mesebeli királyi udvari ceremóniák", játszóházak, báb- és díszletkiállítás, gyermekalkotók galériája, koncertek, táncház, kabócás és meghívott elõadók színháztermi és szabadtéri bábszínházi elõadásai, játékvásár, játéktér adják pergõ ritmusban és a lehetõ legnagyobb gyermekközpontúsággal a fesztivál programjait.

Rendezõ: Kabóca Bábszínház
Információ: T.: 88/590-150

e-mail: szervezes@kabocababszinhaz.hu

www.nexus.hu/kabociade



Utcazene Fesztivál

Veszprémi Utcazene Fesztivál

utcazene@veszpremiest.hu

Az évrõl évre egy nappal bõvülõ utcazenész találkozó – a harmadik alkalommal megrendezett fesztivál már 5 napos volt – közönségdíjjal zárul.

Veszprém minden júliusban néhány napra igazi fesztiválvárossá alakul át. Különbözõ stílusú (etno, jazz, blues, rock) utcai formációk zenélnek délelõttõl estig a belvárosban öt színpadon, míg a Színházkertben a környék ismert DJ-i mutatják be tudásukat.

Esténként három helyszínen országosan ismert klubzenészek szórakoztatják laza sörözés mellett a nézõsereget. A város erre a hétre valódi mediterrán hangulattal telik meg, s az ország legtávolabbi szegletébõl is érkeznek az érdeklõdõk.
Rendezõ: Veszprémi Fesztivál Iroda

Információ: Mobil: 06/20/940-2772, 06/20/940-2773



Veszprémi Nyári Fesztivál

A Veszprémi Nyári Fesztivál három hete alatt minden napra kínál értékes és szórakoztató

programot zene, tánc, irodalom, színház, film, képzõmûvészet mûfajokban. Célunk: váro-

sunkba ne csak akkor látogassanak el a Balaton parton nyaralók, amikor ’rossz az idõ’, hanem nyíltak, beindult a gyáripar megtelepedése, polg

a változatos programok kedvéért jöjjenek ide és töltsenek is itt néhány napot. A szabadtéri e-

lõadások helyszíne a Vár barokk épületegyüttese, a különbözõ mûfajok a hét bizonyos napjai-

hoz kötõdnek .

A Veszprémi Nyári fesztivált a Szent István Nap ingyenesen látogatható eseménysorozat a zárja.

A Veszprémi Nyári Fesztivál keretén belül kerül megrendezésre két speciális rendezvény is,

amelyrõl külön adatlapot küldünk: Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál; Veszprémi Vigasságok

Rendezõ: Városi Mûvelõdési Központ

Információ:T.: 88/429-111

e-mail:vmk1@veszprem.hu

www.vmk.veszprem.hu



Veszprémi Nyári Fesztivál

A Veszprémi Nyári Fesztivál három hete alatt minden napra kínál értékes és szórakoztató programokat zene, tánc, irodalom, színház, film, képzõmûvészet mûfajokban.

Célunk: városunkba ne csak akkor látogassanak el a Balaton parton nyaralók, amikor "rossz az idõ", hanem a változatos programok kedvéért jöjjenek ide és töltsenek is itt néhány napot.

A szabadtéri elõadások helyszíne a Vár barokk épületegyüttese, a különbözõ mûfajok a hét bizonyos napjaihoz kötõdnek.

A Veszprémi Nyári fesztivált, a Szent István Nap ingyenesen látogatható eseménysorozata zárja.

Rendezõ: Városi Mûvelõdési Központ

Információ:Tel.: 88/429-111
e-mail: vmk1@veszprem.hu

www.vmk.veszprem.hu



Vivace kórusfesztivál

Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál

Jöjjön el Ön is a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál hangversenyire – 2003-ban július 25-28 között, 2004-ben július 30. és augusztus 2. között lesz ismét vidám daltól hangos a város!

További információ: www.vmk.veszprem.hu

Július legvégén, augusztus elején minden évben vidám daltól hangos a város. Ekkor rendezik ugyanis a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivált, ahová a világ minden részébõl jelentkezhetnek énekkarok. Közülük a legjobbak nyernek meghívást a fesztiválra, amelynek fókuszában az élet örömei állnak.

Hogy mik ezek? Dalok a szerelemrõl, a szépségrõl, a barátságról, dalok a szülõföld szépségeirõl, megszólalhat bennük a terített asztal és a jófajta itókák dicsérete, a humor, a kalandvágy és a mese…

Célunk bemutatni, hogy a különbözõ népek, kultúrák hogyan fogalmazzák meg zenéjükben az élni jó üzenetét! S célunk az is, hogy a bebizonyítsuk: a kórusmuzsikát mindenki élvezheti, nemcsak a vájtfülûek!

Évrõl évre hét-nyolcszáz ember ünnepli zajosan Európa, Ázsia, Afrika és Amerika dalos küldötteit, élvezi a darabokból és az elõadásból áradó derût, szurkol a kórusoknak, szavazataival dönt az értékes közönségdíjról, követi õket az önálló kiskoncertekre város- és megyeszerte.

Rendezõ:Városi Mûvelõdési Központ

Információ:T.: 88/429-111

e-mail:vmk1@veszprem.hu

www.vmk.veszprem.hu



Veszprémi Ünnepi Játékok

A Veszprémi Ünnepi Játékok olyan három napos kulturális nagyrendezvény, melynek mindhárom napja más és más zenei karakter köré szervezõdik. Ennek megfelelõen az opera, a hangszeres gitármuzsika és a jazz kap az eseménysor keretében egy-egy napot. Mindhárom nap csúcspontját világhírû elõadók veszprémi fellépése jelenti. 2004-ben a veszprémi Várban felállított színpadon lép fel az argentin operatenor José Cura és Kocsis Zoltán, a világhírû magyar zongoramûvész, a Nemzeti Filharmonikusok kíséretében, valamint Al Di Meola, az amerikai gitármûvész, akit tizenháromszor választottak eddig a világ legjobb gitárosává. Õk, és a mellettük fellépõ magyar sztárok: a Berlinben élõ Snétberger Ferenc gitármûvész, vagy az „5 Lakatos”: Tony Lakatos, Roby Lakatos, Szakcsi Lakatos Béla, Christian Lakatos, Lakatos „Peczek” András erre az alkalomra összeálló formációja jelentik a minõséget, mely az Ünnepi Játékok, a „Veszpremfest” rangját jelzi.

A program helyszíne a veszprémi Vár, Magyarország egyik legszebb, legegységesebb épített környezete, melynek 18. századi barokk homlokzatai tökéletesen visszatükrözik, és páratlan díszletként szolgálják az ünnepi játékok egyedi hangulatát. Közvetlen környezetét az Érseki Palota homlokzata adja, melybe harmonikusan illeszkedik az egyedi, barokkosan stilizált színpad, valamint a nézõtér, mely kétezer ülõhellyel várja a látogatókat.

2004. augusztus 5-én, 6-án és 7-én elsõ ízben megy fel a képzeletbeli függöny a Veszprémi Ünnepi Játékok színpadán.

Rendezõ: Veszprémi Ünnepi Játékok Kft.

Információ: T.: 88/563-200

e-mail: info@veszpremfest.hu

www.veszpremfest.hu



Bõvebb infó: www.veszprem.hu

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Örökké nem eshet.

Eltorzult valóságok