2011. március 21., hétfő

Névnapi kalács


http://edikonyha.blogspot.com/2010/01/kakaos-kalacs-nagyi-modra.html a kép erről az oldalról való, sajnos én nem tudtam lefotózni, időm sem volt rá :) hála istennek. Viszont erre hasonlított a leginkább :)))


Tíz éve nem sütöttem kalácsot :)
A volt férjem szakácsnak tanult, és mivel még itt él velünk ő a főszakács a konyhában, külön kérésére.(Nem értem miért a ragaszkodás, hisz nem is élvezi) Lassan igyekszem leszakadni tőle, mivel bár ő nem is sejti, de imádok főzőcskézni. Eddig nem hagyta, most titkon kétnaponta megpróbálok valamit, ha majd végre a magam útját járom, ne legyen akadály a gyakorlat hiánya. Nagy örömömre csak kissé estem ki a gyakorlatból, de el nem felejtettem , hogy kell csinálni. Mivel tegnap itthon volt, és olyankor esélyem sincs önállósodni, mára terveztem Klaudia lányom névnapjának köszöntését. Lelkesen neki is álltam, és képzeljék, kalács lett belőle. :) Nem is rossz, hisz nagyon hamar megfogyatkozott, a gyerekek imádták. Nem mintha nem imádnának minden sütit, de nekem ez nagyon jól esett. Gyorsan megmentettem belőle egy tányérral, hisz mégis csak a Klaudia névnapjára készültem vele. Izgatott voltam, hogy mennyire meg fog lepődni, hisz ő is tudja , hogy nem volt lehetőségem efféle finomságot készíteni az elmúlt években. A hűtőben a bor, a tányéron a süti, és remény a szívben, hogy örömet szerzek majd vele. A meglepődés elmaradt, az öröm szintén, a süti viszont a testvérek lelkesedésének martaléka lett. Öröm az ürömben, hisz így azért nem veszett kárba az este, és volt aki megkóstolta mire emlékszem még a cukrászkodásból.

Nincsenek megjegyzések: